-Mi van?-kérdeztem, mert ez nála nem normális dolog, hogy csak úgy piszkál engem.
-Emily, ugye tudod hogy szeretlek.-vigyorgott rám.Itt már tudtam hogy valamit kérne tőlem. Ilyet akkor mond amikor valami bajba keveredik.
-Ez már rosszul kezdődik. Mit csináltál?-kérdeztem, mire csúnyán nézett rám egy ideig.
- Most nem csináltam semmit..tette maga elé kezeit védekezésképpen.-Csak tudod ma nem volt ebédem, szóval éhes vagyok. Csinálnál nekem egy szendvicset?-csillant fel a szeme.
Eszem ágában sem volt neki kaját csinálni.
-A francokat. Csinálsz magadnak.
-Légysziiii. Tudom, hogy szeretsz engem, meg a gyomromat, hogy készítesz egyet.
-Álmodik a nyomor. Éhes vagy akkor csinálsz magadnak.- makacskodtam.
-Te sohasem változol.-sóhajtott, és kiment a konyhába.
Egyszer csak azt hallom hogy Josh és Luke-2 haver-összekaptak valamin. Mint mindig. Ezt már megszoktuk, már nem is csodálkozunk. Egyszer majd kibékülnek, jó haverok, aztán megint verekednek. Mint a lányok, olyanok.
Amilyen szerencsétlenek, felborultak, és egymásra estek.
-Kicsi a rakááááás!!!-kiáltott fel Jake, mielőtt rájuk ugrott volna.
Néha meglátszik hogy rokonok vagyunk. ;)
Miután George is kijött a konyhából, ő is csatlakozott, Tom rájuk lökött, ő pedig rám zuhant. Mindenki röhögött.
Nyílt az ajtó, amin Justin jött be. De volt vele még valaki.
Egy testesebb pasi. Először nem láttam nagyon sokat belőle, de mikor már a srácok is észre vették, lemásztunk egymásról.
-Van egy olyan érzésem, hogy nem akarom tudni mi történt.-szólalt fel Justin.-Egyébként ő itt Paul.-mutatott a hapsira.
Most már felismertem. A kedvenc bandámnak dolgozott. A One Direction-nak.
De erről nem szóltam senkinek.
-Arra kérnélek meg titeket fiúk, hogy segítsetek nekünk. Gondolom a kishölgy tudja ki vagyok.-itt rám mutatott.
Én csak ráztam a fejem, hogy gőzöm sincs ki lehet. De tudtam. Nagyon jól tudtam.
-Rendben. Ez esetben te is benne vagy. Arról lenne szó, hogy egy híres zenekar a városban, beöltözve mászkálnak. Ez is a terv része. Így azt derítenénk ki hogy a fanok mikre képesek manapság. -itt kezdtem rosszul érezni magam, hogy füllentettem-5 srácról lenne szó. A ti feladatotok az lesz, hogy követitek a fiúkat, és összeírjátok, a fanok reakcióját, mikor elmennek a srácok mellet. Benne vagytok?-kérdezte. Őszintén szólva én nem tudtam, akarom-e. Más rajongók már rég rávágták volna hogy igen. De én gondolkodtam kicsit hisz mégis csak a 1D volt a téma. Ilyenkor elgondolkodok. Persze ha a jutalom érte egy jegy valamelyik koncertjükre, elfognám rögtön. De most gondolkodóba estem.
A többiek elfogadták, így én is. Nem akartam, hogy tudják Directioner vagyok. Akkor el sem mondták volna, azt biztos. Szörnyen érzem magam, őszintén szólva. Miután megbeszéltük a dolgokat, Paul elment. Én kaptam az alkalmon és meg kérdeztem Justin-t honnan ismeri.
-Te honnan a francból ismered Paul-t?
-Tudtam én hogy rajongó vagy. Egyébként a bátyám ismeri leginkább. Egyszer véletlen összefutottunk és dumáltunk. Ennyi.-vigyorgott rám.
Mikor már késő volt a srácok haza mentek, mi pedig aludni. Elintéztem minden esti dolgomat, és lefeküdtem. Persze alvás előtt felhívtam Katy-t. Sokáig beszélgettünk, így hamar elaludtam.
