Mikor reggel felkeltem, boldog voltam, mert nincs ma semmi dolgunk. Miután elintéztem minden reggeli teendőmet, lementem. A nappaliban megláttam Paul-t meg a srácokat. Beültem közéjük.
- Végre te is itt vagy.- Kezdte Paul a mondandóját. Kezdtem félni, hogy kitalált valami programot nekünk. Nem mintha nem szeretném a munkámat, csak elég fárasztó néha. -Tehát. Kitaláltam valamit, amivel meg tudhatnánk néhány dolgot a fanokról. Beöltöztök, hogy nehezen felismerhetők legyetek, és így sétálgattok az utcákon.-És még mondta a magáét. Az-az, a következő koncertet, dedikálást vagy interjút. Én már nem igazán tudtam figyelni. Mikor végzet, elment. a fiúkkal megreggeliztünk. Persze szokásosan, megint hülyéskedtünk közben. Niall felpattant, kinyitotta a hűtőt és rögtön be is csukta. Le ült mellém.
- Louis, elkísérnél a Nando's-ba? Kérleeeeeeeeeeeek!-Aranyos volt, hogy megmondjam őszintén. Nem kellet kétszer kérnie. Felálltam és húztam magammal. Szerettem sétálni, főleg ha jó társaságom is van. Mert például Eleanor-ral nem szerettem. Mindig ruhákról, cipőkről meg mindenféle csajos dologról. Még nem is említettem, hogy ő csak kamu barátnő. Paul nem akarta, hogy továbbra is mindenki azzal legyen elfoglalva, hogy mi is van éppen köztem és Harry között. Igazából mindenkit idegesített. Mindig csak pénzt kér.
De visszatérve, szőke barátomhoz. Mikor oda értünk, úgy rohant oda a pulthoz mintha az élete múlna rajta.
Amint megláttam a pult mögötti lányt, én is oda siettem.Ahogy láttam barátomnak is bejön. Niall elmondta mit kér. Nagyon gyors volt, biztosan sokat gyakorolt. Furcsa hogy még csak most láttam először.
Leültünk, és elkezdünk enni. Néha én is ettem egy kicsit, mire szúrós tekintettel nézett rám. Én ezen csak mosolyogni tudtam.
Egyszer csak meghallom az egyik dalunkat. Körbe néztünk mindketten. Mint kiderült a pultos lány telefonja. Most már azt is tudjuk, hogy rajongó.
Indulni készültünk. A pénzt az asztalon hagytuk, és elindultunk. Még sétálgattunk kicsit, utána haza mentünk. Otthon a srácok szó szerint a nyakukba ugrottak.
-Niall, Louis, ugye ti is jöttök moziba?- Igen, szokásos kérdés, mikor nincs semmi munka.
-Persze hogy megyünk!-Kiáltott fel Ír barátunk.
Elindultunk, persze gyalog. Mivel nincs is messze, és mert ez a feladatunk.
Mikor oda értünk rögtön észre vettem egy személyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése